Bélso parazitás halbetegseg
Tartalom
A kóros elváltozások az alábbiak lehetnek: alakbeli gerinctorzulás, has méretének növekedése, soványság, szemkidülledés, uszonyok töröttsége, pikkelyborzolódás színbeli bőr kipirosodása, halványulása, térképszerű rajzolat, fejtájék kivörösödése, szemlencse elfehéredése halvány vagy szokatlanul élénkvörös kopoltyúk sérülések fekélyek a bőrben, rendellenes uszony- és bőrképletek, paraziták és kártételük a bőr felszínén testüreg rendellenességek folyadék a hasüregben, felfúvódott bél, férgek a hasüregben úszóhólyag rendellenességek viselkedési enterobiosis beszélgetés a szülőkkel kényszermozgások.
A halbetegségek okozói lehetnek fertőzések vírusok, baktériumok, gombák, paraziták és környezet okozta bántalmak oxigénhiány külső-és belső mérgezések. A betegségek okozóit, tüneteit és kezeléseit a 6.
Ismeretlen kóroktanú betegségek Kopoltyú nekrózis Kellően nem tisztázott kóroktanú betegség, ami valószínűleg többféle kórok következtében is kialakulhat.
Főleg pontyállományokban jelentkezik. A beteg halak kopoltyúja megduzzad, szerkezete elmosódottá válik, rajta nagy mennyiségű nyálka található, egyes lemezek szürkésfehérek, mások a pangó vér miatt élénkvörösök.
A lemezvégek letöredezése miatt a kopoltyú szakadozottá válik. A betegséget sokan a vízben lévő magas szabad ammóniatartalom következtében kialakult autó-intoxikációnak vélik, mások feltételezik, hogy egy ammónia-mérgezés és a nyomában fellépő columnaris okozója a Flexibacter columnaris nevű bélso parazitás halbetegseg betegség együttese.
A beteg halak nyugtalanok, a befolyók környékére csoportosulnak, némelyek pörgő mozgásban is megnyilvánuló idegrendszeri tünetekben elhullnak.
A betegség természetes vizekben csak frissen telepített halakon észlelhető. Téli bőrelváltozás Újabban gyakori, elsősorban néhány éves pontyokon megjelenő betegség, amely a teleltetés alatt jelentkezik.
A beteg halak hátán és úszóin, eleinte tejüveg színű nyálkafelrakódás észlelhető, ami alatt a bőr pigmentáltsága megváltozik.
A továbbiakban csökken a nyálkaképzés, a bőr térképszerűen tarkává és szárazzá válik.
A beteg halak bőréről vett kaparékban, és szövettani metszetben egy egysejtűre emlékeztető, ismeretlen rendszertani helyű, mm méretű organizmus fedezhető fel, ami gyökérszerű fonadékkal rögzül a sejtekhez. A gyógykezelés technológiája nincs kidolgozva. A halak túlságosan hideg vízben való tartásának elkerülése, és a környezeti tényezők javítása segíthet a bántalom kialakulásának elkerülésében. A betegség természetes vizekből nem ismert.
